Még egy létrafok

Ez maradt számomra lényeg: verset írni.
Anyámról, vagy másról. Egyre szebbeket,
amíg el nem jön majd, aki eltemet,
hisz' másként nem lehet e létet bírni.

Nem érdekel, hogy megismerjék nevem,
vagy ismeretlenül halok, mint éltem,
ha verset írok, szóról-szóra, szépen,
én úgy gondolom, csak dolgomat teszem.

Nem rágom körmömet az izgalomtól,
lesz-e majd, aki felismer az utcán,
nem szólok érces hangon mikrofonból,
nem osztok észt a stúdiókból hét szám,
de ha kész a vers, az új soroktól
világom léphet egy fokot a létrán.

2013. március 10.

1
Your rating: Nincs (4 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 6 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

Tihany

Összes vers

Összes vers : 6619

Összes próza

Összes próza : 424

Összes kép

Összes kép : 1044

Összes hangos vers

Összes audio : 39