KATARZIS VII

Megnyugodtam végre ott én.
Hallgasd a mennyei zenét!
Vérpiros rózsaablak: fény!
Izzik a Nap korongja: lét!

A vonat Venezia felé
szalad. Hosszú sorban fények
égnek. S nézd ember lép mellé
e tágas folyosón. Élek!

Jöjj, itt vár a narancs-illat,
itt oly csendes most ez a tér -:
s én boldog vagyok. Utolér
a földi béke-áradat.

Szeged – Budapest - Keszthely, 2010.11.19.
 

0
Your rating: Nincs

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 6 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

.

Összes vers

Összes vers : 6597

Összes próza

Összes próza : 423

Összes kép

Összes kép : 1042

Összes hangos vers

Összes audio : 39