Kívánság-levél

Jutalom képe

Drága sosem látott Ikertestvéreim!

Hozzátok fordulok, kikkel egy helyütt láttuk meg egykor a napvilágot, egy anyától származunk, színünk, formánk, méreteink teljesen egyformák, mégsem váltottunk soha egyetlen testvéri szót idáig, nem néztünk egymás szemébe, és nem öleltük keblünkre társainkat, mentsetek meg!
Tudom, hisz röpke létem minden pillanata ezt sugallja, hiszem, hogy a teremtőnk, mikor engem életre álmodott, érzékelte a gondolatszikráimból áradó különbözni vágyást, ezért tett épp engem egyedivé, utánozhatatlanná, és emelt ki közületek szürkén egyformák közül.
A feladat, mit karmámként létem céljául kaptam, most már látom, túl nagy nekem. Átgondoltam a dolgot, és ez a fegyver könnyedén a másik végén sülhet el. Határtalan boldogságot, örömet hozni valaki életében, csak úgy, egyetlen mozdulattal, aztán ugyanezzel a lendülettel a züllés, romlás alja-nincs szakadéka felé lökni, elrántva útjából minden kapaszkodót.
Most irigyellek benneteket, unalmasan egyformák! Most azt kívánom, bárcsak beállhatnék én is abba a sorba! Bárcsak része lehetnék a tömegnek, melyből az önző akarat emelt ki, mert tulajdonképp nem is áldás ez, hanem átok, és én a megmentőtök vagyok, az áldozat....
El is veszhetnék valahol útközben, hajtogathatnának belőlem papírcsákót, aprócska csónakot, vagy csendes magányomban meglapulhatnék egy kabátzsebben, esetleg egy félreeső fiók mélyén. Széttéphetne egy kíváncsi kandúr, ki egyben megmentené szerencsevadász gazdáját. Történjék bármi, csak el innen!
Most minden megoldás érdekel. Könyörgöm! Ne kelljen látnom azokat az eszelős tekinteteket, ahogy néznek, méregetnek csodálkozva, tükröznöm a hitetlenkedő reményt az arcokon, hallgatnom az örömsikolyokat, a szűkölést, éreznem a felhörkenő kapzsiság bűzét, ízlelnem a rézkeserű undort a nyállal áztatott szöveteimben, miután mattra simogatták, vakarászták a hasamon azokat a kis négyzetkéket, egyező számokra, jelekre vadászva.
Akadna köztetek bárki, aki cserélne velem? Csupán egyetlen számnyi különbség, és megmenekültem! Testvéreim! Játszótársaim! Mentsetek meg!
.
.
.
.
.
.
12 * 96 * 37 * 48 * 03

1
Your rating: Nincs (3 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 9 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

Tihany

Összes vers

Összes vers : 6619

Összes próza

Összes próza : 424

Összes kép

Összes kép : 1044

Összes hangos vers

Összes audio : 39