Belépés

Active tribune users

  • Szekeres Péter

Búcsúlevél a DIÁK-hoz (Nyugdíj előtt)

 

Többmillió füzet őrzi rőt kézjegyem,
a sarokban alul: lendülő „láttam”-om,
ezerszer mondtam el:  „A szög derék legyen!”
s negyven éve nőttek  szemek a hátamon…

Ősz hajszálaimat, tudom,  tőled kaptam,
mikor Paganini-ként  Chopin-t játszottál
idegeimen, ám én szolgamód hagytam,
s néha lapoztam is előtted a kottát…

Búcsút veszünk végleg, bús arcomat többé,
megülő krétapor-felhőben, nem látod,
hivatalosan ma válok lenge köddé,
s holnaptól nem leszek keménykéz-tanárod…

Hiszem, majd imába foglalod nevemet
a tudásért - diplomád előtt félúton,
ám inkább...lehetnél „trendi” is ehelyett:
csak nyomj egy laza „lájk”-ot rám a Facebook-on!

2012. január 6.
 

1
Your rating: Nincs (21 votes)

József Attila születésnapjára

Aysa képe

Tejfoggal kőbe,
egyenesen bele,
kimarjult tagjaidon
rügyet bont a hiány levele...

Anyátlan Pistaként
eldobottan, majd egy
díványon fekve,
mint megsárgult fotón
a kedves alakok
árnyékká lettél, s oly
elhagyottá, mint a falu
hümmögő parasztjai,
kiknek panaszszavait
nem csomagolja
bársonyneszbe
a jázmin illata se.

Lázadtál!
Mire mentél vele?
Vonattetőn hasalva
repített az aggódás tele.
Mindhiába, elhagyott
becsapott fiúi lényed
szitokkal karistolta
a csillagokra a vádakat:
céda vagy!

Magad voltál,
magad emésztetted
Babits helyett, kinek szikár
alakja féltette tőled a díjat,
mit adhatott volna,
mert érdemed elég ok,
hogy téged is látva lássanak,
de nem voltál más te sem,
csak kartotékadat.

Ahol hullámait tereli a Duna
ültél a parton, nem mások,
magad ura, s eszméletre tértél
a determinált világ ott
hevert előtted, mint a farakás
a hátsó udvaron, ahol a múlt
szövedéke feslik fel valahol.
Neked Isten állt a hátad mögött.
hogy görög-keleti-e, nem kérdezted,
mert ha veled ténfergett az áhitat
többet nem adhatott, mint vágyakat.

Kerestél, homlokodra tette a kezet
vigalommal áldottad, ringattad,
volt, aki megmérettetett,
vagy te mérettél meg általa
gyermekké növesztett a szerelem
vele jöhetett volna haza,
hogy ágyadon térdepeljen
csókkal mossa le, mit beleégettek
a magányba csomagolt éjjelek.

Mindhiába, minden kiáltás
egyfelé vezet, kitaszítottként
meglelni valami éteri igézetet,
mert hideg fenn, ott magasban
az az ág, ahol vacog a szív
elkékül, elnémul a száj.

1
Your rating: Nincs (15 votes)

Gyurta Dani megcsinálta

Toribá képe

G yenge vagyok most,    régen járt már nálam a múzsá  M.
Y intől yangig botladozom,              nincs vágyam a rímr E.
U ltra bután csak nézek,      rest agyam annyira nem vá G.
R oncs külsőm nem rejt el,       bennem veszve a belbe CS.
T űnődöm most,                  mittudomén mit kellene tenn I.
A ztán kapcsolok:               itt van már az Olimpia, Londo N!
D ánielünk ragyogó                    úszása tehetne vidámm Á.
A zt hiszem,   ez nem volt rossz gondolat - és Dani starto L
N yíltan verseng ötvenig.                Aztán nincs az az alka T
I tt a medencében,             ki Danit komolyan megakassz A.

1
Your rating: Nincs (18 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 1 felhasználó és 16 vendég van a webhelyen.

Aktív felhasználók

  • Szekeres Péter

Legfrissebb kép

Új Éden

Összes vers

Összes vers : 6590

Összes próza

Összes próza : 423

Összes kép

Összes kép : 1040

Összes hangos vers

Összes audio : 39