Egy elvetélt látomás

Jutalom képe

Nézd, Kedves! Milyen derűs ma a Hold!
Felé mormoltam hangtalan fohászt,
s Ő huncut kacsintással válaszolt:
- Híven őrzöm, csak légy nyugodt, e nászt!

Ringass ma! Oszd meg velem paplanod!
Melléd bújva rázom fel majd párnád.
Befogadom, sarjadzó ten-magod,
kisimítom élted meggyűrt vásznát.

Álomidő csend szárnyán érkezik,
Könnyűvé leszünk, mint egyetlen sóhaj.
Babona, tiltás nem vértezhet itt:
egésszé rezzen minden titkos óhaj.

Madárhanggal köszönt a pirkadat,
könnyfátylában mosdik még szemem,
ábrándom hűtlenül tova szalad,
korai bánat borítja egem.

Ereszemről most széles bú csorog:
meggyötört egy elvetélt látomás.
Fülembe önaltató dalt dúdolok,
várva, esdve, kívánva változást.

1
Your rating: Nincs (15 votes)

Gyom-büszkeség

Nem vitatom, tán én is gyom vagyok,
árokparton nőtt pompázó mihaszna,
kit eltaposhat bármilyen sarok,
irthat permet és kitépdeshet gazda.

De itt e földben lettem ily vadult,
amely bölcsője mindenféle magnak,
humusz képében átölelt a múlt,
de már vágyaim jelenben szaladnak.

Talán nékem is van szerzett jogom,
hiszen kikeltem, s itt süt rám a Nap,
ragyogását kelyhemmel felfogom,
mint mondat súlyát termékeny szavak.

Ide születtem, ez vállalt hazám,
nem vagyok tarkább bárkinél a réten,
de a mező tarkán simul alám,
s gyom-büszkeséggel tekint rám a népem.

Jöhet gazda, irtószer vagy sarok,
hegyes fogakból megszervezett hordák
téphetnek ki, én daccal meghalok,
gyökereim a rögök megmarkolják.
 

1
Your rating: Nincs (15 votes)

A nyár éppen eltűnt...

danaiz képe

A nyár éppen eltűnt a dombok mögött
ma reggel. Még langyos volt a járda,
szandálok topogtak villamosra várva,
hűvös árny hintázott eldobott kövön,
s a nyár éppen eltűnt a dombok mögött.
Utána vagy utánad siettem?
- Ki tudja, hiszen messzi hegyek
takarnak, felhők, párák és ködök,
mint tűnt nyarunkat ott a dombok mögött;
mintha mégis, mégis láttalak volna ott,
nem tudom hogyan, csak valahogy,
talán itt belül kicsit még elidőzött
a nyár, mielőtt eltűnt a dombok mögött.

Gyerekek szaladtak, hátukon táska,
megálltam, még langyos volt a járda,
az eltűnt nyárban a dombok mögött,
tudtam ott vagy, ifjú vagy és örök.
- Jól van. Itt ősz van - megadtam magam...
 

1
Your rating: Nincs (13 votes)

Laksmi

Laksmi
1
Your rating: Nincs (13 votes)

Boldog Karácsonyt

Toribá képe

B éke és nyugalom legyen
O tthonotok törzsvendége
L obogjon szeretet tüze
D uruzsoljon fel az égre!
O daérjen mindenhova,
G ondolva az Égiekre!

K éz a kézben összefogva
A lkossunk kört a fa körül,
R agyogjon arcunk mosolya,
Á ldott legyen mind, ki örül.
C sillogjon az ünnep fénye
S zemeink szép sugarában,
O sszuk szét most örömünket,
N e legyen senki magában!
Y ork zord tele se riasszon,
T annenbaum vígasztaljon!

1
Your rating: Nincs (16 votes)

Jelenlévő felhasználók

Jelenleg 0 felhasználó és 2 vendég van a webhelyen.

Legfrissebb kép

Türkizben

Összes vers

Összes vers : 6563

Összes próza

Összes próza : 421

Összes kép

Összes kép : 1039

Összes hangos vers

Összes audio : 39